Ritkán volt olyan film, amely ennyire kedvező nyilvánosságot és várakozást ébresztett az evangéliumi közösségekben. Az izgalom dagályától táplált hullámok sepernek végig az egyházon és a filmvilágon. A katolikus hamvazó szerdán mutatják be a filmet a mozikban Amerika-szerte. Az evangéliumi gyülekezetek hatalmas mennyiségű jegytömböket vásárolnak, helyenként egész mozitermeket bérelve ki. Az egyházi ajánlóknak vége-hossza nincs, amelyek nyilvánosan pártolják a filmet. Olyan nevek, mint Billy Graham, Jack Graham (A Déli Baptista Szövetség elnöke), Rick Warren, Jack Hayford, katolikus vezetők nevei, hírességek hosszú sora jelenik meg a nyilvánosság előtt, mint akik támogatják a filmet. Úgy hirdetik meg, mint a történelem egyik legkedvezőbb evangélizáló alkalmát, amely amúgy is nagyon fontos minden evangéliumi felekezetű ember számára. Még a világi sajtó, újságok, lapok, TV, rádió, internet is táplálják ezt az őrületet. A film sok hízelgő dicséretet kap. Az evangéliumi gyülekezetek részéről mutatott nyitottság Gibson filmje iránt megdöbbentő – vagy inkább apokaliptikus – kitekintést nyújt a mai keresztyénség állapotára. Vajon ez a nap úgy vonul majd be a történelembe, mint az evangéliumi felekezetűek és a Római Katolikus Egyház a tömegek szintjén történt egyesülésének időpontja?
Róma egyháza sokat tett azért, hogy a modern evangéliumi közösséget rábírja arra, hogy készítsen képeket az Úrról. A katolikusokhoz hasonlóan, sok mai evangéliumi ember nincs is tudatában annak, hogy az ilyen tevékenység nem más, mint bálványimádás. Pál apostol kiemelten hangsúlyozza azt a tényt, hogy a bálványimádás magában foglalja a romolhatatlan Isten dicsőségének felcserélését a romlandó ember hasonlatára készített ábrázolással.[1] És amit ugyancsak ő jelentett ki az athéniaknak: „Mivelhogy azért az Istennek nemzetsége vagyunk, nem kell azt gondolnunk, hogy aranyhoz, vagy ezüsthöz, vagy kőhöz, emberi mesterség és kitalálás faragványához hasonlatos az istenség.”2
Krisztus Jézus a Szentháromság egyik személye. Ő azt mondta a vallási vezetőknek: „Azért mondám néktek, hogy a ti bűneitekben haltok meg: mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok a ti bűneitekben.”[2] Az „Én vagyok” kifejezés használatával, az Úr önmagát az Ószövetségben kinyilatkoztatott Istennel azonosítja: a „Vagyok, aki Vagyok”-kal, az önmagában létező, örök Istennel, Aki a Sínai hegyen Mózessel beszélve közölte[3] a Tízparancsolatot. A második parancsolat teljesen tiltja az Ő személyének anyagi ábrázolását.[4] Krisztusról képeket készítve könyvekben, videókazettákon, filmekben, vitráliákon és egyéb művészi anyagon – mindegyik emberi mesterség és kitalálás –, az emberek átlépték a Szentírás határait, megkísérelve a bibliai kinyilatkoztatás kiegészítését arról, hogy kicsoda Krisztus. Az Úr Isten határozottan figyelmeztetett az Ő Írott Szavának[5] kibővítése ellen és éppilyen egyértelműen figyelmeztet az istenségnek látható ábrázolásokkal történő kiegészítése ellen.[6] Látható képeket készíteni az Úr Jézusról, egyenlő egy „másik Jézus” bemutatásával. Az Úr Jézus isteni és tökéletes volt személyében, jellemében és munkájában. Nem hirdethetünk semmilyen más Megváltót azon kívül, Akit a Szentírás hirdet.[7] Akik azt állítják, hogy ők csak Jézus Krisztus emberségét mutatják be Nesztóriusz súlyos eretnekségébe esnek, aki megpróbálta Krisztus emberségét elválasztani istenségétől, aminek eredménye saját szívének elképzelése szerint gyártott bálvány lett. Az Úr Isten egy szavakból és nem képekből álló könyvet adott a hívőknek. Az evangélium forog itt kockán, mivel a Szentírás kijelenti, hogy „a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Ígéje által.”[8] Az evangélium Isten ereje az üdvösségre, amikor azt leírják, olvassák, prédikálják és elmondják másoknak. Az Ige ereje abban áll, hogy az az Isten szóban kijelentett (propozícionális) igazsága. Nem emberek szubjektív elképzeléséből született, hanem: „az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait.”[9] Isten szóban kijelentett igazsága az, amely hatalmával megváltoztathatja azok szívét és értelmét, akik saját elképzeléseik sötétségében élnek; mivel az Ő fénye az írott Ige által rávilágít a szívükből, gondolataikból és cselekedeteikből kisugárzó gonoszságra. E módszer által jutnak el az emberek arra a megyőződésre, hogy szükségük van az igazi Megváltóra és lesznek készek az egyedül Isten kegyelméről szóló evangéliumot elfogadni, egyedül hit által. Az emberi mesterkedés látható munkái, minden érzelmi erejükkel együtt, túl tompák ahhoz, hogy bűnbánatra indítsák az egyént és feltárják előtte a kegyelem evangéliumát, ahogyan ezt viszont az írott Ige és a hirdetett igazság megteszi.
Dacára ennek a ténynek, Krisztus háromdimenziós ábrázolása nemcsak megengedett a hivatalos katolikus tanítás részéről, hanem ráadásul tiszteletet is követel. A Vatikán kijelenti: „A megtestesült Ige misztériumára támaszkodva 787-ben a hetedik egyetemes zsinat Niceában igazolta a képrombolókkal szemben az ikonok tiszteletét: és nemcsak Krisztusét, hanem Isten Anyjáét, az angyalokét és a szentekét is.”[10] A bibliai Úr látható Krisztussal való felcserélése világszerte kísérti a katolikus nemzeteket. A manapság magukat keresztyéneknek nevező emberek is kezdik ezt elfogadni. Az alakot, amelyet érinteni, látni, ékszerként hordozni lehet, és kiábrázolható szobrokban vagy kereszteken, olyan tárgynak tartják, amelyen keresztül közeledhetnek Istenhez és tanulhatnak róla.[11] Mégis a Szentírás világosan állítja, hogy „egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus.”[12] Az Úr Istent csak az Úr Jézus Krisztuson keresztül lehet megközelíteni.[13] Úgy tűnik, hogy ezt a tényt figyelmen kívül hagyják a Gibson filmjében bemutatott vérző Megváltó képe révén. Feltesszük akkor a kérdést, hogy létezik-e nagyobb istenkáromlás Istennek képekben történő ábrázolásánál, amikor Ő maga tiltja ezt? E katolikus film ajánlásával, az evangéliumi vezetők sok ember elméjében tovább erősítik egy hamis Krisztus képét.
Amint láttuk, a Katolikus Egyház jogot formál arra, hogy képeket készítsen az Úrról. Mivel a Biblia teljesen megtiltja ezt a gyakorlatot, az evangéliumi felekezetűek honnan kaptak felhatalmazást az ilyen képek használatára? Milyen más alkalmasabb menedékhely marad számukra, mint a katolikus egyház ernyője? A bibliai tekintélyelv elől menekülve, az evangéliumi felekezetűek egyre közelebb és közelebb kerülnek a katolikus tekintélyrendszerhez. Ha már egyszer gyakorlatilag feladták a bibliai tekintélyt és elfogadták a pápai tekintélyrendszert az Úrról készített ábrázolásokat illetően, akkor hol fogják az evangéliumi felekezetűek meghúzni a vonalat a pápai tekintély ügyében? Ez csak egy azon beláthatatlan következmények közül, amelyek akkor robbantak ki, amikor az evangéliumi felekezetűek megengedték az Urat ábrázoló tiltott képeket és párbeszédet kezdeményeztek a Katolikus Egyházzal.
A kereszt valódi jelentősége Isten Írott Igéjének kijelentésében
A Szentírás világossá teszi, hogy Krisztus keresztrefeszítésének jelentősége nem a testi szenvedésben áll, hanem Isten haragjának kiengesztelésében.[14] Isten haragja teljes egészében Krisztus Jézusra zúdult, Aki elszenvedte a teljes átkot, népe bűnei miatt. Az isteni harag teljessége, amelyet Krisztus elszenvedett, hasonló volt ahhoz a mennyei tűzhöz, amely az áldozatokat megemésztette az ószövetségi időkben. A harag, amely a bűnösre kellett volna súlytson, Krisztust érte. Ő kiáltott fel hangosan: „Én Istenem, én Istenem, miért hagyál el engemet?”[15] Krisztus valóságos és szükséges képviselői viszonyban van népével. A teljesen szent Isten igaznak tartotta Őt, megbüntetve Krisztust népének bűneiért és nekik tulajdonítva az Ő igazságosságát, így maradéktalanul eleget tett törvénye követelményeinek. Miért követette Krisztus tökéletes életét a lehető legszörnyűbb büntetés? A szigorú helyettesítés követelte meg ezt, hogy valóban képes legyen saját igazságosságát népének tulajdonítani. Az elszenvedett testi gyötrelemnél sokkal kínosabb volt Krisztus részéről az Atyától való elválasztás átélése. Lelkében érezte Isten teljes haragját. Pál apostol pontosan megmagyarázta ezt: „Mert azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk Őbenne.”[16] Krisztus Jézus „bűnné lett” népéért. Isten szentségének haragja fellángolt ellene. Ő volt a vétekáldozat, a bűnért hozott áldozat. „És az Úr akarta őt megrontani betegség által; hogyha önlelkét áldozatul adja.”[17] Ő teljesen szent volt személyében; mégis saját népe helyettesítőjeként, jogilag felelősként állt meg Isten ítélete előtt. Krisztus hűségének következménye saját kereszthalálában érte el a csúcspontot és a rá következő feltámadásban. Az Ő igazságossága tulajdoníttatik a hívőnek: „Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak, akik hisznek.”[18] Isten volt az, aki jogilag elrendelte, hogy Krisztus „bűnné legyen értünk”. Ő „bűnné lett”, mivel népének bűnei számára lettek átutalva; hasonlóképpen a hívő „Istennek igazsága a Jézus Krisztusban” mivel Isten a hívőnek tulajdonítja Krisztus hűségét a törvény iránt. Tehát elég világos, hogy a megigazulás, az evangélium üzenete, Isten kegyelmi tette, melynek köszönhetően a hitre jutó bűnös elnyeri bűnei bocsánatát és jogilag igazságos státuszt kap Krisztusban. Ahogyan Krisztus, Aki nem ismert bűnt önmagában, bűnné tétetett a hívőkért, úgy azok, akiknek nincs saját igazságuk, Isten igazságossága lesznek Krisztusban. Különösen fontos, hogy ez a teljes bibliai, evangéliumi üzenet hiányzik a filmből, ehelyett Mel Gibson és a Krisztus szerepét játszó Jim Caviezel hagyományos katolikus hitét mutatja be.
Egy katolikus film katolikus üzenettel
Mel Gibson egy hagyományos katolikus. Ebben a filmben olyan képet alkotott Krisztusról, amely a katolikus misztikus, Anne Catherine Emmerich látomásaiban szerepelt, aki azt állította, hogy részleteket látott Krisztus szenvedéseiből, halálából és feltámadásából. Ezeket le is írta a The Dolorous Passion of Our Lord Jesus Christ [A mi Urunk Jézus Krisztus fájdalmas szenvedése] című könyvében.[19] Ebben hihetetlenül részletesen írja le Jézusnak a megváltás hősi aktusában érzett kínszenvedéseiről alkotott felfogását.
„Döntően fontos megérteni, hogy a 'A passió’ című film képei és nyelvezete közvetlenül Gibsonnak a katolicizmus leghagyományosabb és misztikusabb formája, a 16. századi latin mise iránti elkötelezettségéből táplálkoznak. 'Nem megyek semmilyen más istentiszteletre’, mondta a főrendező az Eternal Word Television Network adónak. 'Az ősi tridenti szertartásúakhoz megyek. Így láttam azt először, még gyermekkorom idején. Nos, úgy gondolom, hogy ez felvilágosítja az értelmet arról, hogy miként szárnyalható felül a nyelv. Kezdetben nem értettem a latint.… De megértettem a jelentőségét, az üzenetet és amit csináltak. Teljesen megértettem. Nagyon megható, bensőséges és hatékony volt, ha szabad ezt így mondanom.’ A film célja, hogy megmozgassa a modern hallgatóságot 'a kereszt áldozata és az oltár áldozatának’ – így Gibson – tapintatlan egymás mellé helyezése által. A jelképek és hangok ősi egységének varázsa sosem múlt el, vallja Gibson. Rengeteg erő lapul ezekben a halott nyelvekben, hangsúlyozza ő.”[20]
Róma egyháza hasonlóképpen egymás mellé helyezi a kereszt áldozatát és a mise áldozatát, amelyről Mel Gibson világosan bizonyságot tett. Azt tanítja, hogy a mise és Krisztus áldozata „egy és ugyanaz az áldozat”. Így tehát kijelenti: „Krisztus áldozata és az Eucharisztia áldozata egy áldozat: egy és ugyanaz az áldozati adomány; a papok szolgálatával fölajánlott személy ugyanaz, mint aki akkor a kereszten föláldozta önmagát, csak az áldozatbemutatás módja különbözik. S mivel ebben az isteni áldozatban, mely a szentmisében történik, ugyanaz a Krisztus van jelen és áldoztatik föl vérontás nélkül, aki a kereszt oltárán egyszer véresen áldozta föl önmagát.”[21] A kereszt áldozata és a mise áldozata képének összemosása roppant veszélyes az ember lelkének állapotára nézve. Az isteni tökéletesség abból a tényből látható, hogy az Úr Jézus Krisztus áldozata a kereszten egyszer bemutatott áldozat volt. Az egyszeri áldozat megismétlését javasolni, annyi, mint az igazság hazusággal történő felcserélése, azt sugallva, hogy Krisztus áldozata nem volt kielégítő, tehát tökéletlen. Ez teljesen kimeríti az istenkáromlás fogalmát a teljesen szent Isten előtt. A katolicizmusban és a Jézusról szóló filmben egyaránt, a kereszt áldozatának és a mise áldozatának szándékos egymás mellé helyezése egy drámai és színházi hazugságot produkál, ami csak arra szolgál, hogy megtévessze pontosan azokat, akiknek állítólagos segítségére kellett volna lennie.
Gibson a következőket nyilatkozta a filmről: „tükrözi hitelveimet.”[22] Azt is állította, hogy: „Nincsen üdvösség azoknak, akik az [Katolikus] Egyházon kívül vannak… Én hiszem ezt.”[23] Világos, hogy a nyilvánosság egy katolikus filmmel áll szemben, melynek katolikus a főrendezője, katolikus teológiai tanácsadókkal körülvéve és katolikus üzenettel átítatva. Egy katolikus honlap szerint, Catholic Passion Outreach, „A Krisztus Szenvedése egyedi alkalmat kínál az életben arra, hogy terjeszd, erősítsd és megosszad a katolikus hitet a családoddal és barátaiddal.”[24] Ebből és egyéb katolikus forrásból egyértelműen kitűnik, hogy a katolikusok ebben a filmben egy kitűnő eszközt látnak a katolikus Krisztus közvetítésére.
Krisztus viszonya az Atyával: ehelyett a Fiát feláldozó „Mária”
Krisztus önkéntes feláldozása a kereszten, és az azt követő feltámadása, a történelem legnagyobb eseménye, Isten fő munkája. A Szentírásban leírt áldozat bemutatja Krisztus, és az Atya egyedi és páratlan viszonyát. Krisztus készsége az Atya akaratának teljesítésére, következő szavaiból is kitűnik: „Ímé itt vagyok, hogy cselekedjem a te akaratodat.”26 Az Atya akarata Krisztus áldozatára összpontosult, hogy eleget tegyen isteni igazságának Krisztus halála által, ami Isten jogos haragjának kiengeszteléséből állt. Ez az Ő akaratának cselekedete volt, ráadásul a leghasznosabb népe számára. Krisztus tökéletes áldozatának hallatlan jelentőségét hirdeti a Szentlélek: „Amely akarattal szenteltettünk meg egyszer s mindenkorra, a Jézus Krisztus testének megáldozása által.”[25] Krisztus áldozata az Atya-Isten akaratából ered. Lényeges, hogy az Atya akarta a Fiát erre a feladatra elhívni, mivel Ő volt az a személy, Akit ki kellett engesztelni. Az áldozat, az Atya terve és célja volt. „Azt, aki Istennek elvégezett tanácsából és rendeléséből adatott halálra”[26], „Ő azonban, egy áldozattal áldozván a bűnökért, mindörökre üle az Istennek jobbjára. Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket.”[27] Krisztus egyetlenegy áldozatot mutatott be, az Atya akaratából. E tökéletes áldozatra való tekintettel, a Krisztus és Mária közötti viszony kihangsúlyozásának merészsége annyi, mint az Atya akaratát és célját sárba tiporni. Ez a profán szentségtörés rajzolódik ki a katolikus filmben. Andrew J. Webb megjegyzi:
„A passió azt a benyomást kelti Krisztus áldozatáról, hogy egyetlen eleme a fájdalom (dolorous: tele bánattal, szomorúsággal; fájdalmas; gyászos; komor) és élesen kidomborítja nemcsak Krisztus gyötrelme fontosságának római katolikus fogalmát, hanem a „fiát feláldozó” Mária szerepét is. Rosica Tamás atya, aki a 2002-es Ifjúsági Világnapot és a kereszt menetelését felügyelte Toronto utcáin, a
Zenitnek, egy római katolikus hírügynökségnek, adott interjújában példát adott arra, hogy a „Krisztus Szenvedése”, a római katolikus teológiával összhangban, hogyan használt fel Biblián kívüli anyagot, hogy erőteljesen eltúlozza Mária szerepét: „az egyik felvonás különösen is megható. Amikor Jézus elesik a kereszttel a hátán, megjelenik egy visszapillantás arról, amikor gyermekként elesett Jeruzsálem utcáján, és az anyja kirohant a házból, hogy felemelje. Mária és Jézus közjátéka nagyon megható ebben a filmben, csúcspontját pedig a Pieta felvonásban éri el. Az Úr Anyja mindnyájunkat hív, hogy osztozzunk fájdalmában és szemléljük Fiát.”[28] A Biblián kívüli anyag használata, a testi szenvedés hangsúlyozása, Mária szerepének eltúlzása és a kifejezett római katolikus teológia mégsem kellene annyira meglepjen minket, mivel mindezek a film elsődleges inspirációs anyagának – [Anne Catherine
Emmerich írása] The Dolorous Passion of Our Lord Jesus Christ – fémjelzései.[29]
Az Atya és a Fiú közötti kölcsönhatás termékenysége
Krisztus Jézus győzedelmeskedett áldozatában, és azoknak, akik Hozzá jönnek, tökéletes szabadságot ad a bűn ereje és büntetése alól. A tökéletes szentség és az Atyával, valamint Krisztussal való közösség örömének biztos ajándékában részesíti őket. „És az ő bűneikről és álnokságaikról többé meg nem emlékezem. Ahol pedig bűnök bocsánata vagyon, ott nincs többé bűnért való áldozat.”[30] Az igaz hívő bűneire és vétkeire többé nem emlékezik az Atya! Ez az isteni kegyelem gazdagságát jelzi, valamint Krisztus és az Atya kapcsolatának elégséges voltát a kereszt elégtételében: „Ahol pedig bűnök bocsánata vagyon, ott nincs többé bűnért való áldozat.”[31] Soha semmi nem teheti tönkre az Atya és a Fiú közötti összhang tökéletességét.
Gibson őszinteségét nem lehet megkérdőjelezni. Mégis, teljesen gonosz megtévesztési célja – a Krisztus keresztrefeszítéséről vallott katolikus álláspontjának kiábrázolásával – a különösen hatékony kommunikációs eszközök segédletével, újabb csúcsokat ért el a szent Isten és Igéje iránt mutatott ellenszenv és istenkáromlás elősegítésében! Ez pontosan annak az ellenkezője, amit Gibson elérni remélt. Világos tehát, hogy maga Gibson és Jim Caviezel, aki Krisztus szerepét játsza ebben a filmben, ahhoz a csoporthoz tartoznak, amelyet a legjobban megtévesztett a katolikus üzenet. Egyedül a Szentírás tekintélye alapján, a teljesen szent Isten hadd árassza ki irgalmát ezekre a szegény emberekre, hogy megmentse lelküket, egyedül a Krisztus Jézusba vetett hit által, egyedül Isten dicsőségére!
A medjugorjei Mária-jelenések befolyása a filmre
A bosznia-hercegovinai Medjugorjei Mária-jelenések erőteljes befolyást gyakoroltak erre a filmre. A Katolikus Egyház úgy racionalizálja a Biblián kívüli kinyilatkoztatások egyéb forrásait, hogy kijelenti: a közönséges katolikus hívőnek üdvözölnie kell bármit, amit a Magisztérium (a Katolikus Egyház tanítóhivatala) elfogadásra ajánl.[32] Azáltal szilárdítja meg hatalmát az egyszerű katolikus emberek fölött, hogy a gyakorlatban tagadja a kinyilatkoztatás teljességét és lezárulását. „Az elmúlt másfél évszázad az áldott szűz, Mária, rengeteg megjelenéséről tanúskodik. Úgy hírlik, hogy Jézus maga beszélt némelyik szemtanúhoz. Egyes megjelenések hivatalos elismerést kaptak a Római Katolikus Egyháztól.”[33] „…A mi Asszonyunk folytatja üzeneteinek közvetítését hat fiatalnak, Megjugorje faluban: Ivan, Jakov, Marija, Mirjana, Vicka és Ivanka. Ez a hat fiatal (akiket „látóknak”neveznek) az áldott Szűz Mária megjelenéseiben részesül 1981. június 24-e óta…”[34] A medjugorjei „Mária” Jim Caviezelre gyakorolt hatása valós tény. A Krisztust alakító Caviezel a következőket mondta Mario Knezovic atyjának adott interjújában, Medjugorjéban, 2003. december 6-án:
„Hetedik osztályos voltam és a mi papunk bemutatott nekünk egy filmet a gyerekekről, akiknek látomásuk volt. Közölte velünk, hogy ez igaz. Vegyes katolikus közösségből származtunk – többnyire horvát és olasz. Nagyanyám százszázalékos horvát. Nem tűnt nehéznek elhinni a dolgot. Azután eltelt 15 év. Amikor idejöttem, azonnal tudtam – abból, amit szívemben éreztem – hogy valóságos volt. Nem láttam jeleket vagy bármi mást, de én katolikus voltam egész életemben és a gyónásban sosem éreztem olyasmit, amit itt éreztem. Egy rendkívüli gyógyulást éltem át.”37 Mario Knezovic atya ezt válaszolta neki:
„A passió, amelyben Jézus Krisztust alakítod, majdnem a végéhez érkezett. Milyen volt Jézust alakítanod? Hogyan igazítottad testedet és lelkedet Jézus testéhez és lelkéhez? Milyen volt Jézusnak lenni? Jim Caviezel [válaszolt]:
E szerep eljátszásának katarzisa Medjugorjén és Gospán keresztül érkezett. Az előkészületben felhasználtam mindent, amire Medjugorje tanított. Mel Gibson és én minden nap együtt mentünk a misére. Néhány napon át nem tudtam elmenni a misére, de részesültem az eucharisztiában. Egyszer csak azt hallottam, hogy a pápa minden nap gyónni megy, és úgy gondoltam, hogy akkor nekem is a lehet[35]ő legtöbbször el kell mennem gyónni… Tehát a gyónás volt a felkészülés az eucharisztiára. Ivan Dragicevic és felesége, Lorraine adott nekem egy darabot a valódi keresztből. Ezt állandóan magamnál tartottam. Egy külön zsebet varrtak a ruhámra ennek tárolására. Kaptam néhány relikviát Padre Pioból, Páduai Szent Antalból, Ste Maria Gorettiből és Szent Dénesből, a színészek védőszentjéből. A másik dolog a böjt volt. Sok üzenetet olvastam folyamatosan. Mindennap, a rózsafűzérrel a kezemben láthatott engem mindenki.”[36]
Az a tény, hogy a medjugorjei Mária üzenete annyira mélyen befolyásolta Jim Caviezelt, rámutat az ő és a film álláspontjára, amelyben főszerepet játszott. Medjugorje azt tanítja, hogy Krisztus szenvedései az Isten elleni vétket vagy óriási bűnt jelentik. „Gyógyítsátok meg az Én Fiam szívén esett sebet.”[37] Az igazság az, hogy a Krisztuson ejtett sebek képezik az igazi okot arra nézve, hogy miért nem kell nekünk bármiféle engesztelést végeznünk, hanem egyedül az evangéliumba kell hinnünk. Medjugorje üzenete szemben áll Krisztus keresztjének szentségével és céljával. Medjugorje istenkáromlása megtette a maga hatását a filmre. A Szentírás tekintélye nagy súllyal esik latba ezen a ponton: „Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává.”40 A csontdarabokhoz hasonló dolgok, amelyeket Jim Caviezel ruhájának zsebében hordoz, okkult praktikákhoz hasonlítanak, de a katolikusok számára ez hivatalos tanítás.[38] A pápa arra is bíztatja az embereket, hogy vegyék fel a kapcsolatot a halottakkal.42
A jelenkor egy meghatározó pillanata
Mivel a modern világban a vizuális módszerek alkotják a tanulás alapját, a Krisztusról szóló képek, filmek és videók elfogadást nyertek evangéliumi körökben is. Ez a bálványimádás újabb csúcsokra hágott fel Krisztus szenvedésének erőteljes, katolikus ábrázolásával A passió filmben. Az itt bemutatott Krisztus azonban nem a Biblia Krisztusa. Borzasztó szenvedéseket ábrázoltak, amelyeket hősiesen vállalt, és amelyeket végül a katolikus mise áldozata mellé helyeznek. Az emberek érzelmeinek ezt az er[39]őteljes manipulálását lenyűgöző képekkel és az arám szavak furcsa hangzásával segítik elő. Ez összességében Isten elleni káromlást szül és megtéveszti az embereket. A bálványimádás ezen kiemelkedő pontja valóságos fordulatot jelent napjainkban. Nagyon hasonlít Jerobóám bálványimádásához, aki magát és Izráel népét is bűnbe vitte.[40] Családok és királyságok mentek tönkre, Jeroboám bálványimádásának köszönhetően. Ha egyszer a befolyásos emberek követnek el rosszat, sok más embert is magukkal rántanak vétkükbe és csapdájukba. Emberek tömegei követik veszedelmes útjaikat. Az Úr Isten utat engedett Izráel saját gonoszságának, Jeroboám bűne miatt.
Teljes komolysággal ki lehet jelenteni, hogy úgy tűnik, az Úr Isten napjainkban átadja az evangéliumi felekezeteket annak a megtévesztésnek, amely felé tárt karokkal rohannak. Könnyen meglehet, hogy a pokol felé rohannak, emberek tömegeitől követve, ítéletük pedig súlyos lesz. Számot kell majd adniuk, nemcsak saját bűneikről, hanem azokról is, amelyekbe mások estek bele, az ő befolyásuk miatt. Az ószövetségi időkben ítélet zúdult Izráelre, Jeroboám bálványozásának követése miatt. A mi napjainkban, a vak vezetők és a vak követők készek együtt a szakadékba esni: „Térj meg: ha pedig nem, ellened megyek hamar, és vívok azok ellen számnak kardjával.”[41] A gyülekezetek, pásztorok, vének és evangéliumi vezetők kötelessége, hogy nyilvánosan megtérjenek, mivel vétkeztek a bálványozás ezen hullámverésében a Krisztust ábrázoló képek, videók és filmek használata miatt. A keresztyén embereknek is meg kell térniük ezekből a bűnökből, ha bűnrészesekké váltak a bálványimádásban. Amikor Isten eljön megítélni népének romlott tagjait, nagyon fájdalmas lesz a feddése. Egyetlen kard sem hatol olyan mélyre és nem okoz akkora fájdalmat, mint Krisztus Jézus szájának kardja. Igazán imádkozunk, hogy Isten Igéjének igazsága érintse meg azok lelkiismeretét, akik vétkeztek, vétkeznek és másokat is bűnre csábítanak. Ha az Úr végrehajtja fenyegetését, a bűnösök teljesen kivágattatnak. Mi őszintén imádkozunk, hogy az Isten Igéje ragadja meg a bűnösöket, önmagunkat is beleértve, hogy mindnyájan „tartsuk meg a reménységnek vallását tántoríthatatlanul, mert hű az, aki ígéretet tett.”[42] „De tudjuk, azt is, hogy az Isten Fia eljött, és értelmet adott nékünk arra, hogy megismerjük az igazat, és hogy mi az igazban, az Ő Fiában, a Jézus Krisztusban vagyunk. Ez az igaz Isten és az örök élet. Fiacskáim, oltalmazzátok meg magatokat a bálványoktól. Ámen.”[43]
[1] Róm 1,22-23: „Magokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek; és az örökkévaló Istennek dicsőségét felcserélték a mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó állatoknak képmásával.” A 24-25. versek különösen tanulságosak azon botrányok fényében, amelyek megrázták a RKE az utóbbi néhány évben: „Annakokáért adta is őket az Isten szívök kivánságaiban tisztátalanságra, hogy egymás testét megszeplősítsék? Mint akik az Isten igazságát hazugsággá változtatták, és a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a teremtő helyett…” 2 ApCsel 17,29
[2] Jn 8,24
[3] 2Móz 3,14
[4] 2Móz 20,4; 5Móz 4,12-16
[5] 5Móz 4,2; 5Móz 12,32; Péld 30,6 és Jel 22,1
[6] 2Móz 20,4-5; 5Móz 4,5-28
[7] 2Kor 11,4
[8] Róm 10,17
[9] Zsid 4,12
[10] Katekizmus, #2131
[11] Kánonjog, latin-angol kiadás (1983), 1188. kánon: „A szent képek kifüggesztésének gyakorlata az egyházban, a szentek imádására, érvényben marad.…” Lásd még a Katekizmust, #2132. Ez pontosan az a gondolat, amely Áront is megkörnyékezte, mikor megöntötte az aranyborjút, amely révén Izráel fiai a szent Istent kellett, hogy imádják. (2Móz 32,4-5). Részletesebb magyarázatért lásd J. Virgil Dunbar, Christ Can’t Be Pictured – God is not like Art. (Megvásárolható Richard Bennettől is, P.O. Box 192, Del Valle, TX 78617).
[12] 1Tim 2,5
[13] Zsid 8,6; Zsid 9,15
[14] Róm 3,25: „Kit az Isten eleve rendelt engesztelő áldozatul, hit által, az ő vérében, hogy megmutassa az ő igazságát az előbb elkövetett bűnöknek elnézése miatt.” Lásd még 1Jn 4,10: „Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy Ő szeretett minket, és elküldte az Ő Fiát engesztelő áldozatul a mi bűneinkért” és máshol.
[15] Mt 27,46
[16] 2Kor 5,21
[17] Ézs 53,10
[18] Róm 3,22
[19] A könyv katolikus reklámja azt állítja, hogy „Mel Gibson soron következő filmjét, 'Krisztus szenvedése’, erre a könyvre alapozta! A Biblia Krisztus szenvedéséről és haláláról szóló leírásához hűen [sic], sok tekintetben megegyezik.… Csodálatosan mutatja be szent Anyánk megváltásunkban betöltött szerepét…. hihetetlen részletességgel mutatja be Megváltónk borzasztó szenvedéseit a megváltás emberfeletti, hősies tettében.…” www.catholiccompany.com/product_detail.cfm?ID=2739 2004.02.20.
[20] www.gosanangelo.com/sast/lv_religion/article60,1897,SAST_4948_2601442,00.html 2/18/04
[21] Katekizmus, #1367
[22] www.ewtn.com/WorldOver/ 2004.02.17.
[23] The New Yorker, 2003.09.15.
[24] http://216.239.51.104/search?q=cache:zUEbH4Mz2hgJ:passion.catholicexchange.com/ 2004.02.17. 26 Zsid 10,9
[25] Zsid 10,10
[26] ApCsel 2,23
[27] Zsid 10,12-14
[28] Rosica Tamás atya, Mel Gibson A Passió című filmjéről, National Director of World Youth Day, 2002, Weighs in on Film (2004.02.06.)
[29] Andew J. Webb kitűnő cikke:
http://216.239.51.104/search?q=cache:E3yWWAGCuC8J:forums.5solas.org/showthread.php%3Fgoto%3Dlastpost%26t%3 D1518+%22s 2004.02.19.
[30] Zsid 10,17-18
[31] Zsid 10,18
[32] Katekizmus, #67
[33] www.apparitions.org/ 2003.03.20.
[34] www.medjugorje.org 2003.03.20.
[35] www.medjugorje.hr/Int%20Caviezel%20ENG.htm 2004.02.17.
[36] www.medjugorje.hr/Int%20Caviezel%20ENG.htm 2004.02.17.
[37] „Kedves gyermekek, ezen az estén imádkozom, hogy különös módon hódoljatok Fiam, Jézus szíve előtt. Hozzatok gyógyírt a Fiam szívén esett sebre. Ezt a szívet mindenféle bűn sérti.” Words From Heaven: Messages of Our Lady from Medjugorje [Szavak a mennyből: Asszonyunk üzenetei Medjugorjéből], 5. kiad. (Birmingham, AL: St. James Publishing Company, 1991) az 1985. április 5-i üzenet, 162. o. 40 2Kor 11,14
[38] Katekizmus, #1674. „A szentségek és szentelmények liturgiáján kívül a katekézisnek figyelemmel kell lennie a hívők és a népi vallásosság jámborsági gyakorlataira is. A keresztény nép vallásos érzéke kezdettől fogva sok jámborsági formát talált, melyek körülveszik az Egyház liturgikus életét. Például az ereklyetisztelet, a búcsújáró helyek fölkeresése, zarándoklatok és körmenetek, keresztúti ájtatosság, vallásos táncok, rózsafüzér és érmek viselése stb.” Az ilyen gyakorlatok széleskörű elterjedését a katolikus világban, igazolja az egyik híradás: „Jézus keresztrefeszítésekor használt szegek utánzatai lettek a legkelendőbb árucikkek, amelyek Mel Gibson vitatott, új filmjéhez 'Jézus szenvedéséhez’ kapcsolódnak.” www.nypost.com/news/regionalnews/18338.htm 2004.02.21.
[39] Katekizmus, #958
[40] 1Kir 14,7-20
[41] Jel 2,16
[42] Zsid 10,23
[43] 1Jn 5,20-21